Ápolóként kérdéseket kapunk betegeinktől az SM jövőbeli terápiáinak lehetőségével kapcsolatban.
Ebben a blogbejegyzésben kiemeljük a hematopoetikus őssejt-transzplantációval kapcsolatos fejleményeket és két lehetséges jövőbeli terápiát, amelyeket a Sclerosis Multiplex Társaság Kezelési és Kutatási Európai Bizottságának legutóbbi (2024. szeptemberi) kongresszusán vitattak meg, amely a világ legnagyobb SM egészségügyi szakembereinek találkozója.
Annak ellenére, hogy még mindig kísérleti jellegűek, a hematopoetikus őssejt-transzplantációval (HSCT) kapcsolatos tapasztalatok növekednek, és ezt a kongresszuson bemutatott két reprezentatív valós tanulmány is kiemelte. 1,2
Az Egyesült Királyságban 363 SM-ben szenvedő beteg (38% progresszív SM) ellenőrizetlen valós vizsgálata megállapította, hogy a HSCT után 2 évvel és 5 évvel a betegek 94,6% -a, illetve 88,6% -a relapszusmentes túlélésben (RFS) volt. 1 Ezenkívül a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) mentes aktivitás túlélése (MFS) 88,2% és 78,8% volt 2, illetve 5 év alatt. A kiterjesztett rokkantsági státusz skálán (EDSS) a javulás kumulatív incidenciája 24,6% volt 2 év alatt és 28,6% 5 év alatt. A tünetek, a visszaesés és az MRI (NEDA-3) végpontjain nem volt bizonyíték a betegség aktivitására (NEDA-3) a betegek 72%-ánál 2 éves korban, és 48,5%-ánál 5 éves korban. A vizsgálat során négy haláleset történt, de mindegyik a HSCT program korai szakaszában következett be, amikor korlátozott tapasztalat állt rendelkezésre a citopéniák és a HSCT egyéb akut szövődményeinek kezelésében. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az őssejt-transzplantáció a gyulladásos aktivitás tartós remissziójához és a klinikai stabilitáshoz vezetett.
Egy Olaszországban végzett valós vizsgálatban 97, HSCT-vel kezelt, relapszáló-remittáló SM-ben szenvedő beteget vizsgáltak, akiket 314 alemtuzumabbal kezelt beteggel párosítottak, és összehasonlították a hajlampontszámok átfedésének súlyozásával. 2 A HSCT-csoportban 62 hónapos, az alemtuzumab-csoportban pedig 30 hónapos medián követést követően a HSCT minden hatásossági mutató tekintetében felülmúlta a gyógyszeres kezelést. A relatív hazárdokra (HR) lefordítva a HSCT az alemtuzumabbal összehasonlítva a rokkantság progressziójának valószínűségét 50%-kal csökkentette (HR, 0,50; p = 0,025), a visszaesés valószínűségét 66%-kal csökkentette (HR, 0,34; p<0.001), and a 62% reduction in the probability of MRI activity (HR, 0.38; p<0.001). at="" 5="" years,="" 58.3%="" the="" hsct="" group="" versus="" 22.3%="" of="" the="" alemtuzumab="" group="" maintained="" neda-3,="" representing="">50%-os csökkenés (HR, 0,48; p<0.001). There were two treatment-related deaths; both occurred within 30 days of HSCT and, similarly to the UK study, were confined to the early experience with HSCT.
Mindkét tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy folyamatban lévő, randomizált, kontrollos vizsgálatokra van szükség ezen eredmények megerősítéséhez és a HSCT-re adott válasz előrejelzőinek meghatározásához.
A bruton-tirozin-kináz (BTK) fontos intracelluláris jelátviteli molekula, amely részt vesz a B-sejtek és mieloid sejtek érésének, proliferációjának, túlélésének és aktiválásának szabályozásában. A BTK-gátlók az SM-ben kialakuló terápiák egy új csoportja, amely blokkolja a BTK aktivitását. A tolebrutinib egy erősen szelektív BTK-gátló, és a 3. fázisú klinikai fejlesztési programjának eredményeit bemutatták a kongresszuson.
A HERCULES vizsgálatba 1 131, nem relapszáló, másodlagosan progresszív SM-ben (SPMS) szenvedő felnőttet vontak be, akiket véletlenszerűen osztottak be napi orális tolebrutinibba (60 mg) vagy placebóba legfeljebb négy évig. 3 A fő cél annak meghatározása volt, hogy a tolebrutinib késleltetheti-e a rokkantság progresszióját. A tolebrutinibot kapó betegeknél szignifikánsan kevesebben tapasztaltak hat hónapos igazolt rokkantságromlási (CDW) eseményt a placebo csoporthoz képest (26,9% vs. 37,2%). Ez 31%-kal alacsonyabb rokkantsági progresszió kockázatát jelentette tolebrutinib mellett (HR 0,69; 95% CI 0,55-0,88; p = 0,0026). A másodlagos végpontok további elemzése azt mutatta, hogy a megerősített rokkantsági javulás 10% volt a tolebrutinib, szemben a placebóval kezelt 5%-kal (HR 1,88; 95% CI 1,10-3,21; névleges p = 0,021).
A GEMINI 1 és a GEMINI 2 együttesen több mint 1 800 embert vont be az SM relapszáló formáival, beleértve a relapszáló-remittáló SM-et és az aktív SPMS-t, és véletlenszerűen osztották be őket, hogy naponta tolebrutinibot vagy teriflunomidot kapjanak legfeljebb három évig. 4 Egyik vizsgálat sem felelt meg az éves relapszusi ráta (ARR) statisztikailag szignifikáns javulásának elsődleges végpontjának a teriflunomidhoz képest. A legfontosabb másodlagos végpontban azonban a tolebrutinib a teriflunomidhoz képest 29%-kal késleltette a 6 hónapos CDW megjelenéséig eltelt időt (9,9% vs. 13,2%, HR 0,71; 95% CI: 0,53-0,95; névleges p = 0,023).
Mindkét vizsgálatban a tolebrutinib általában jól tolerálható volt, bár mindkét vizsgálatban a betegek kis százaléka a májenzimek szintjének jelentős emelkedését tapasztalta, és egyetlen HERCULES-es betegnek májátültetésre volt szüksége, aki később belehalt a transzplantáció szövődményeibe. A májenzimek szintjének emelkedése mind az adagolás első három hónapjában következett be.
Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei arra utalnak, hogy a tolebrutinib megcélozhatja a mögöttes, parázsló gyulladásos folyamatot, amely a betegség progresszióját okozza. A Sanofi azt tervezi, hogy 2025 második felében megkezdi a tolebrutinib jóváhagyására irányuló kérelmek benyújtását.
A kiméra antigén receptor (CAR) T-sejtes terápiák elkezdték bizonyítani a gyógyító potenciál alkalmazását autoimmun betegségekben. A CAR T-sejtes terápia magában foglalja a beteg T-sejtjeinek módosítását, hogy felismerje és eltávolítsa a B-sejteket a beteg testében. 5
A KYV-101 egy autológ, teljesen humán anti-CD19 CAR T-sejtterápia, amely kifejezetten a CD19-et, a B-sejtek felszínén expresszálódó fehérjét célozza meg, amely különböző típusú autoimmun betegségekben vesz részt. A terápia célja a B-sejtek közvetlen lebontása, potenciálisan helyreállítva a betegséget okozó B-sejteket. 5
A KYV-101-et jelenleg számos B-sejt által vezérelt autoimmun betegségben vizsgálják. A KYSA-7 a KYV-101 első fázisú, nyílt, randomizált, multicentrikus vizsgálata a kezelésre refrakter primer és szekunder progresszív SM-ben, és a tanulmány tervét a kongresszuson egy poszteren vázolták fel. 6
Az SM-ben szerzett esettanulmány tapasztalatai kiemelik, hogy öt KYV-101-gyel kezelt beteg, akik nem kaptak korábbi anti-CD20 gyógyszereket, a központi idegrendszer oligoklonális sávjainak jelentős átlagos csökkenését mutatták, amely potenciális helyettesítő biomarker a betegség progressziójának csökkenéséhez. 7
A KYV-101-gyel eddig kezelt 41 autoimmun betegségben szenvedő betegnél nem figyeltek meg súlyos citokin felszabadulási szindrómát (CRS) vagy immuneffektor sejthez kapcsolódó neurotoxicitási szindrómát (ICANS).
Míg az SM gyógyítása továbbra is megfoghatatlan, a kutatás folyamatos előrehaladása és az új kezelések kifejlesztése reményt kínál azoknak, akik ezzel a krónikus és gyakran fogyatékos állapottal élnek. Annak ellenére, hogy nincsenek azonnali (2024/2025) új terápiák a láthatáron, van remény arra, hogy a fent leírt fejlesztés alatt álló terápiák némelyike a közeljövőben javíthatja a betegellátást.
1. Muraro P, Kazmi M, De Matteis E, et al. Az autológ haemopoetikus őssejt-transzplantáció valós hatékonysága és biztonsága SM-ben: az Egyesült Királyság tapasztalata 363 kezelt betegnél 2002-2023 között. ECTRIMS 2024:Absztrakt 1702/O018
2. Signori A, Boffa G, Schiavetti I és mtsai. Autológ hematopoetikus őssejt-transzplantáció vs Alemtuzumab sclerosis multiplexben: olasz multicentrikus vizsgálat. ECTRIMS 2024:Absztrakt 243/O019
3. Fox R és mtsai. A tolebrutinib hatásossága és biztonságossága placebóval szemben nem relapszáló szekunder progresszív sclerosis multiplexben: a 3. fázisú HERCULES vizsgálat eredményei. ECTRIMS 2024: késői absztrakt
4. Oh J, et al. A tolebrutinib hatásossága és biztonságossága a teriflunomiddal szemben relapszáló sclerosis multiplexben: a GEMINI 1 és 2 fázis 3 vizsgálatok eredményei. ECTRIMS 2024: késői absztrakt
5. https://kyvernatx.com/patients/multiple-sclerosis/ Hozzáférés: 2024. október
6. Dunn J, Friese M, Cree B és mtsai. A KYSA-7, a KYV-101 autológ, teljesen humán anti-CD19 kiméra antigén receptor (CAR) T-sejt terápia 2. fázisú, nyílt, randomizált, multicentrikus vizsgálatának tervezése refrakter primer és szekunder progresszív sclerosis multiplex kezelésében. ECTRIMS 2024; P1594 poszter
7. Kyverna ECTRIMS szimpózium előadás. 2024. szeptember. Elérhető a következő címen: https://ir.kyvernatx.com/static-files/1a98460d-d29e-445d-8839-2c98dc72c31c Hozzáférés: 2024. október
Az MS Nurse PRO összes blogbejegyzése, e-learning tanfolyama, e-hírlevele, e-hírlapja és weboldalának tartalma eredetileg angol (UK) nyelven készült.
Oktatási olvasóblogbejegyzéseinket és e-learning tanfolyamainkat tudományos bizottságunk vizsgálja felül pontosság és objektivitás szempontjából.
Ezután a Microsoft Translator automatikusan lefordítja a tartalmat, és elérhetővé teszi platformunkon.
A lefordított tartalom nem minősül nyelvi ellenőrzésnek, kivéve az e-learning tanfolyam tartalmát.
Az MS Nurse PRO bevezetett egy folyamatot, hogy az e-learning tanfolyamaink nyelvét anyanyelvi szakértők (ápolók vagy neurológusok) felülvizsgálják.
Minden lefordított e-learning tanfolyamot azonnal elérhetővé teszünk, és ezt követően megkezdődik a nyelvi felülvizsgálati folyamat. Ez a felülvizsgálati folyamat több hónapot is igénybe vehet.
